Párhuzamos valóságot teremtett az olvasóknak a cenzúravezérelt magyar sajtó. Most azt idézzük fel, ahogyan 80 éve, a D-nap idején írtak a „felmorzsoló”, „hősiesen helytálló” és „dinamitmeteort” is bevető németekről, valamint a „csaknem megsemmisülő” szövetségesekről.
Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".
Bár a platform csak december 31-én szűnik meg, már november 1-től nem lehet rajta újságot vásárolni, sőt az előfizetők sem kapják meg a már kifizetett lapjaikat.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
A magas papír- és energiaárak miatt megszünteti a kiadó a 168 óra hetilap megjelentetését. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ugyanis nem látja fenntarthatónak kiadni a hetilapot, ahol tavasszal szinte az egész szerkesztőségnek felmondtak.
110 éve, 1912. április 15-én süllyedt el első útján a világ akkori legnagyobb hajója, a Titanic. A tragédia, amelyben több mint 1500 ember vesztette életét, máig sokakat foglalkoztat, ahogy 1912-ben lázban tartotta a magyar sajtót is. Kezdetben volt cikk, mely csodálatos megmenekülésről számolt be, később egyes írások teljesen irreális képet festettek az utolsó órákról, más beszámolók pedig szívbemarkoló részletességgel mesélték el a történteket. Megnéztük, hogyan dolgozta fel a magyar sajtó a világ leghíresebb hajójának elsüllyedését 1912 áprilisában.
A szlovákiai magyar sajtó egyre szűkülő független részét erősítené a Denník N lap adományokból elindítani tervezett magyar projektje.
A közmédia bizalmi indexe alacsony az intézet szerint.
A jövő héten ismét előkerül az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában a magyar és a lengyel média helyzete.
A német konzervatív lap tudósítója szerint akár jogszerű, akár nem a budapesti rádió frekvenciájának elvétele, az állami intézmények, köztük a Médiatanács függetlensége és semlegessége megkérdőjelezhető, a magyar média állapota pedig nyugtalanító.
A fölháborodás folyamatos moraját a maga szája íze szerint hangosította fel 1920 első félévében a magyar sajtó, amely június 4-én ritkán tapasztalt nemzeti egyetértésben gyászolt. Bár a cenzúra akkor is dolgozott, az újságok tudósíthattak a békediktátum elleni tüntetésekről is.